A humanizmust egy olyan általános irányzatnak tekintjük, amely egymástól távoli kultúrákban és korszakokban egyaránt megtalálható. Ilyen értelemben a humanizmus nem egy elméleti vagy irodalmi tendencia, sem pedig filozófiai álláspont. Inkább attitűd, egyfajta beállítottság. Amikor ez a hozzáállás megjelenik, az mindig egyfajta ragaszkodást jelent az emberi lényhez bármely ideológia, nemzet vagy klikk érdekét megelőzve. Mindig magával hordozza a választás, a felelősség, a szabadság és a szolidaritás értékeit. Elveti a megkülönböztetést, a háborút és általában az erőszak összes formáját.

Az új-humanizmus és a Humanista Mozgalom

A Humanista Mozgalom az új-humanizmus gondolatainak gyakorlati kifejeződése. Ezért a Mozgalom egy gondolkodási áramlat és széles társadalmi mozgalom is egyidejűleg. A Humanista Mozgalom nem egy politikai vagy vallási szervezet, nem is egy klub, vagy bármilyen más jellegű intézmény. Másfelől nagyon sok szervezetet indítottak el a Humanista Mozgalmon belül, ideértve klubokat, politikai pártokat, környezetvédelmi szervezeteket, kulturális egyesületeket stb. A megvalósulási formák e hatalmas változatossága mögött egy közös irány, közös értékrend, és közös cselekvési mód áll, amely megteremti az egységet mindezek között.

A Humanista Mozgalom egy olyan gondolkodási áramlat, amely az összes korszakban és kultúrában fellelhető humanista tendenciákon alapszik. A mi humanizmusunk egy nyitva hagyott projekt a szabadság, az erőszakmentesség, a megkülönböztetés-mentesség és a kölcsönösség irányába. Mint mozgalom sokszínűek, pluralisztikusak és toleránsak vagyunk. Egy erőszakmentes és globális forradalomért dolgozunk, amely a munkát a tőke, a valós demokráciát a formális demokrácia, az értelmet az életben a rezignáció, az összejátszás és az abszurditás elé helyezi. Álláspontjainkról bővebben olvashatsz Silo “Levelek Barátaimnak” című könyvének 6. levelében.

Ezen igen általános kritériumok között sokféle embert találunk, akiknek nagyon különböző érdeklődési körei vannak. A Humanista Mozgalmon belül vannak, akik emberi jogi kérdésekre koncentrálnak, vannak, akik politikai terveken dolgoznak, mások művészeti, kulturális, vagy vallási témákra összpontosítanak. Ez nem jelenti azt, hogy a Mozgalom emberi jogi szervezet vagy politikai párt volna, vagy éppenséggel művészeti, netán vallási szervezet. A Humanista Mozgalom egy széleskörű társadalmi mozgalom, melynek tagjai különböző más-más kulturális környezetből, illetve szervezetekből származnak, sokféle tevékenységet folytatnak, más és más az érdeklődési körük.

A módszerek

Az Új-humanizmus arra hív fel, hogy válaszoljunk meg egy alapvető kérdést: akarok-e élni, és milyen körülmények között szeretném ezt megtenni? Ebből a központi kérdésből más kérdések származnak, így ez is: mit vagyok hajlandó megtenni annak érdekében, hogy megteremtsem magam és mások számára ezeket a feltételeket?

A mi humanizmusunk elveti az erőszak és megkülönböztetés minden formáját. Rámutat arra, hogy a személyes és a társadalmi élet nem két különálló dolog. Belső egységet találunk abban, hogy a mi életünk és azok élete, akik körülöttünk vannak, egységes és szétválaszthatatlan valóságot alkot.

A Humanista Mozgalom azon dolgozik, hogy megváltoztassa társadalmi világunkat – támogatva a sokszínűséget, növelve a toleranciát, illetve a szabadság és társadalmi igazságosság felé törekedve. A Mozgalom elmagyarázza, hogy a társadalmi forradalom nem lehetséges, ha nem kíséri azt egy hozzákapcsolódó belső változás az egyénben. Ilyen értelemben a társadalmi világ átalakítása egyidejűleg a személyes változtatás kerete és a személyes változás kifejeződése.

A humanisták a sokféleség és sokszínűség világát akarják létrehozni, és ezért megerősítjük, hogy fontos minden megkülönböztetést elszenvedő kisebbség, etnikai csoport és minden más ilyen embercsoport törekvései mellett kiállni. Az effajta küzdelmek csak akkor lehetnek sikeresek, ha elkerülik az elszigeteltséget, és ha széles körben támogatott frontok és szövetségek részeivé válnak. Ezek a küzdelmek mind az Egyetemes Emberi Nemzet létrehozása felé hatnak. Egy egyetemes nemzet irányába, amely nem a különbözőségeknek az egyeduralkodó kultúrába való beolvadása révén jön létre, és nem is annak a hatalmas, homogén piacnak a megnevezése, amelyet a nagytőke transznacionális erői hoznak ma létre.