

2008. április 3.
A bolíviai nép arra készül, hogy az új alkotmányt népszavazás útján hagyja jóvá vagy utasítsa el.
Ez az alkotmány védelmezi az emberi jogokat és az egyén szabadságát, valamint elmélyíti a valós demokráciát oly módon, hogy lehetővé teszi a részvételt és az autonómiát egészen az önkormányzati és lakóhelyi szintig. Ez az alkotmány elismeri a több-nemzetiséget, az évszázadokon át megkülönböztetett és kizsákmányolt őslakos népeket, és anélkül, hogy megszüntetné a magántulajdont, magában foglalja a közösségek jogát a közös gazdasághoz, valamint a nemzet természeti erőforrásai feletti rendelkezéshez. Ez a fejlett alkotmány, mely elutasítja a háborút mint a konfliktusok megoldását - egy humanista alkotmány.
Evo Morales elnök intelligensen és bátran vezette ezt a csodálatra méltó folyamatot, és a gazdasági hatalom erőszakos lépéseire az erőszakmentesség módszerével válaszolt.
Azonban radikális jobboldali csoportok arra törekednek, hogy megosszák az ország lakosságát. Rosszhiszeműen igyekeznek elérni céljaikat, kijátsszák a demokráciát és a jogszabályokat, és semmilyen felelősséget nem éreznek honfitársaik élete iránt. Céljuk, hogy visszaállítsák saját előjogaikat és visszaszerezzék azokat az erőforrásokat, melyek valójában mindenkit megilletnek. Autonómiának hívják azt, ami valójában elszakadás, a nemzet szétválása. Szétválás, melynek eredményeképpen övék lesz a javak feletti ellenőrzés, a népesség többi részét pedig magára hagyják.
A latin-amerikai kormányok nemrégiben nagyszerűen helytálltak az Ecuador és Kolumbia közötti konfliktus megoldásában és a veszélyben forgó demokrácia védelmében mindegyik országban. Szükséges, hogy még egyszer kifejezzék támogatásukat Evo Morales és az új alkotányról szóló népszavazás tekintetében.
Fontos, hogy a bolíviai emberek érezzék, hogy latin-amerikai testvéreik és a világ többi része támogatja őket, és nem fogadja el a bolíviai állam széthullását.
Az embereknek ki kell kiáltaniuk a szélrózsa minden irányába, hogy többé nem történhet meg, hogy valaki jön és lemészároltatja őket, mert létezik egy latin-amerikai és egy globális közösség, ami ezt nem engedi meg. Nem fogadják el többé a beavatkozók ürügyeit, amilyeneket Irakban és sok más helyen is használtak, ahol felfüggesztették a demokráciát csak mert az már nem szolgálta a hatalmon lévők érdekeit.
Az Egyesült Államoknak meg kell értenie, hogy Latin-Amerika nem lesz többé puszta tárgya az ő üzleti kapzsiságának és geopolitikai kényelmének. Fel kell fogniuk, hogy tisztelettel kell bánniuk a népeinkkel, értékelniük kell minden egyes ember életét, mert mindenki fontos.
Nem közömbös, hogy a világ lakossága és kormányai milyen üzenetet küldenek a bolíviai embereknek. Ha az elszakadás járható út, akkor az erőszakos gazdasági csoportok - melyek nem kedvelik az állam által támasztott korlátokat - ezt a módszert fogják alkalmazni, hogy szétbomlasszák a nemzetállamot. Nem mindegy, hogy mi történik Bolíviában, mert mindez hatással lesz a térségben zajló más felszabadulási folyamatokra is.
A világ humanistái szolidaritásukat fejezik ki bolívia népével, és azzal a kéréssel fordulnak a nemzetközi közösséghez, hogy nyilatkozatokkal és egyéb lépésekkel befolyásolja a megosztás pártján álló vezetőket, hogy mondjanak le zendülő céljaikról, üljenek tárgyalóasztalhoz, és törvényes kereteken belül, az egység és a béke útján járjanak.
Támogatásukat kérjük a bolíviai kormány és Evo Morales elnök számára, és kérjük, hogy utasítsák el minden olyan népszavazás elismerését, mely a bolíviai egységet veszélyezteti.
Tomás Hirsch
A humanizmus latin-amerikai szóvivője
Giorgio Schultze
A humanizmus európai szóvivője